2013.06.05. 11:34

Múlt mely önmagára emlékszik

 

Szépen lassan elfelejtem önmagam. Minden egyes múltba forduló pillanatot a jelennek áldozok, miközben abban bízom tetteim a jövőben fognak kamatozni.  A honnan jöttem és merre tartok kérdőjelek felhőkké válva távolodnak el szemem látómezejéből a tenger okozta párás levegőbe, hogy eggyé váljanak a  nyári égbolt rózsaszínbe forduló horizontjával. Rózsaszín köd. Mennyire szép képzetársítások jutnak egy-egy színhez. A rózsaszínhez talán leginkább a szerelem, vagy a be nem teljesülő jövőképek.

 

De itt nem a jelenről, vagy a jövőröl kell írnom. A múltam a tét. A megélt és elfelejtett pillanatok tömkelege az elképzelt és álmodott de meg nem tett múltbeli ábrándok színes képei. Színes mégha a filmekben a múlt legtöbbször fekete-fehér. Mint minden ez is csak konvenció, a megszokás hatalma, amit be kell tartani, vagy nem, de ha nem akkor vállalni kell a következményeket és a megnemértés lehetőségét. Van hogy magam sem értettem, most sem állíthatom hogy mindig minden tiszta mit miért teszek, de talán e téren fejlődtem. A múltban fejlődtem aminek a jelenben örülök, de mindig-mindig csak a jövőben fogom tudni kamatoztatni. Magyarságomból fakadóan nem mindig tudok tiszta szívvel szembenézni saját történetemmel. Mert az nem is az enyém egészen, csak beleépült a sok-sok többi közé, és ebben a zavaros keszekuszaságban nem teljesen világos ki miért felelős. Ha hallgattam felelőségem tudatában tettem-e ezt, ha beszéltem tudtam-e miről és kinek.

 

Tagadni a múltat lehet, de nem érdemes. A múlt ugyanis éppenhogy jelen, akkor is ha mások nem látják. A jelen csakis a múltból építkezik. Ha a múltat tagadom a jelent is tagadom, és tagadásomban elfelejtem ha nincs jelenem jövőm sincs. Árnyalt a kép, mint a magyar lugasokban elbújó szerelmespárok csókváltása a félig kitöltött fröccs mellett. Kicsit homályos ahogy a kamera lencséin megtörik a nyári délelőtt lusta napsugara, a közelben gőzőlög az aszfalt, amin a szerelmespár férfitagja balról míg a női szereplő jobbról érkezett. Azért a lugasba beszélték meg a találkozót ezen a forró júliusi délelőttön, mert egyikük sem volt még biztos a döntésében, nem is lehetett, hisz ezelőtt a találkozó előtt mindössze egy koncertestnyi időtartalmat tudnak beírni sosem vezetett közös életük lapjaira. Tegnap este találkoztak, az egyik belvárosi pinceklubban, mindketten már kissé részegen érkeztek, nem magányosan. Sosem mentek magányosan szórakozni, ez csak az amerikai filmekben létezik, Magyarországon senki nem támasztja egyedül a kocsma pultját. Nem is isznak az emberek a pultnál, esetleg a falukban, de arról nem tudok mesélni, én a városban nőttem fel.

 

A koncert nem volt különösebben érdekes, pedig egy külföldi előadó Unplugged estéje mindig kuriózumnak számított abban a korban a kétezres évek fordulóján. A fiú állandóan beszélt a lány pedig csak hallgatott és hallgatot,t olykor elkalandoztak a gondolatai, más fiúk jutottak az eszébe akikkel itt ebben a lugasban már járt, ugyanazt rendelte akkor mint most, de azok a fiúk már csak a múltat jelentették, ez a fiú itt most a jelen volt, ha csak egy pillanatra is, mert miközben észrevétlenül megérintették egymás kezét, még nem tudták, hogy erre az érintésre emlékezni fognak a következő években. Csak emlékezni és nem újraélni mert azt lehetetlen a múltat újraélni lehetetlen, hiába mondják hogy dejá vu. Az csak  annyit jelent újra látni. Feketén fehéren az egykori színes pillanatot, újra érezni kétszer nem lehet, a lenyomatok között pontosan a megfáradó anyag a különbség. Az én múltam ott fekszik, ezért vagyok a jelenben itt, és leszek a jövőben valahol, hogy ezeket a magyarul leírt szavakat képekbe öntsem és mint lenyomat mutogassam az akkori jelenben, ami nekem most még csak jövő azonban akkori valómnak csak egy önmagára emlékező múlt lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://merretart.blog.hu/api/trackback/id/tr965345181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása