:

2013.02.03. 15:49

Vizezett nescafe a megfélelmített vágy

hogy magamtól való rettegésem

nem csak kósza ábránd.

Tologatott ígéretek, félrealudt álmok,

népesítik be a szobám sarkában gyűrődő porréteget.

Kifejezéstelen tekintettel nézek farkasszemet

Leaving you sikoltja a hangszóró

talán félrefodít a költő, Hazudj! kérlek hazudj még nekem,

hogy reggel szitokszavakkal moshassak fogat

a tegnapi káromkodás ragadós rétegét lázasan kapargatva a zománccal együtt.

Úgy kelek fel, hogy közben már sötétedik az ég,

telnek a napok de nem múlnak, kortárs barátaim hallgatása a tét,

a kimondhatatlan csend halogatása a fék, 

az ami itt tart, nem engedi letenni a pontot,

pedig minden egyes extra szóval csak tovább rontok.

rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.rontok.vannak pontok.

A bejegyzés trackback címe:

https://merretart.blog.hu/api/trackback/id/tr935060536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása